Job 18

1 Felelt a Súachbeli Bildád és mondta: 2 Meddig fogtok szavakra vadászni? Észre térjetek s azután beszéljünk! 3 Miért tekintetünk baromnak, tisztátalanokká váltunk szemeitekben? 4 Ki önnönmagát széttépi haragjában, vajon miattad elhagyottá legyen-e a föld, és szikla mozduljon el helyéből? 5 Mégis a gonoszok világossága kialszik, és nem fénylik tüzének lángja. 6 Világosság elsötétült sátorában, és mécsese ő fölötte kialszik. 7 Megszorulnak erős léptei s oda veti őt saját tanácsa. 8 Mert hálóba kergettetett lábaival és rácsozat fölött járkál; 9 sarkon kapja a kelepcze, megragadja a hurok; 10 a földön van elrejtve kötele és csapdája az ösvényen. 11 Köröskörül ijesztették rémülések, hogy űzzék őt lépten-nyomon. 12 Éhes lesz az ereje, és balsors kész az oldalán. 13 Megeszi bőrének tagjait, megeszi tagjait halálnak elsőszülöttje. 14 Kiszakíttatik sátrából bizalma, és lépnie kell a rémülések királyához. 15 Lakni fog sátrában – már nem az övé – kénkő szóratik hajlékára. 16 Alul elszáradnak gyökerei, a felül elfonnyad a gallya. 17 Emlékezete elveszett az országból és nincs neki neve a tájakon. 18 Taszítják őt világosságból sötétségbe és a világból elbolyongtatják. 19 Nincs neki sarjadéka, sem ivadéka népében, és nincs maradék tanyáján. 20 Napja miatt eliszonyodtak a nyugotiak, s a keletieket borzadály fogja el. 21 Bizony ilyenek a jogtalannak lakásai, és ilyen a helye annak, ki nem ismerte meg az Istent.